{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Az első...

2015. március 25., szerda


 Megilletődtem, amikor megláttam az alcímeket. Rengeteg elsőről tudtam volna írni, de ezek a csajos témák elgondolkodtattak... Meglehetősen nehéz volt írni ezekről a dolgokról, mert egyébként nem szerettem volna. Illetve eszembe sem jutott. Kezdjük hát az én elsőimet.


.... szó, amit kimondtam

 Anyának sem volt pontos emléke az első szavamról, csak arra emlékezett mindenki mással együtt, hogy amint egyszer megszólaltam, többé abba sem hagytam.. Egy darabig. Nagyon beszédes gyerek voltam, ahogy mostanában is, de már csak a megfelelő emberek társaságában. Hiába nem szeretem jártatni a szám.

.... plüss állatom


 Az egyik első plüssöm egy kicsi sárga elefánt rózsaszín hassal. Ez a mai napig megvan. Valamivel a születésem előtt kaptam, és mindig ott ült valahol a kiságyam sarkában, majd később a polcra került, és azóta is polcról polcra utazik velem, akárhova költözöm.

.... szerelmem

 Itt... most arról kéne írnom, akiről még az oviban gondoltam, hogy örökké együtt leszünk?  Vagy egy általános iskolás rajongásom tárgya? (akit mellesleg a kosárpályán fedeztem fel, és a későbbiek során egyre azt bizonyította, hogy nem érdemli meg a rajongásom. Mára úgy gondolkodom róla, hogy csak azért akartam annyira, mert tudam, hogy nem lehet az enyém:DD) Gondolom, nem. Illetve remélem. 

 Azt hiszem, ide inkább a jelenlegi tartozna, és ezt nem azért írom, mert jelenleg őt szeretem. Egyszerűen csak azért, mert őt szeretem, és az általánosiskolás álmodozásaimat, meg a kedvenc színészeimet nem ebbe a kategóriába osztom. 

.... csók

 Azt hiszem ide számolnám az első ovis tuja mögötti próbálkozásunkat az akkori legjobb barátommal, akivel együtt akartam leélni az életem akkoriban:DD Nagyon-felnőtteknek éreztük magunkat, amikor elvonultunk gyakorolni a bokrok mögé.

.... legjobb barát/barátnő

 Az első legjobb barátom az ovis legjobb barátom volt. Már nincs köztünk az az elszakíthatatlan kapocs, aminek kellene. Néha még látom, de barátomnak nem nevezném már. Őt mindenképpen meg szerettem volna említeni, mert a mai napig nagyon fontosnak tartom azt az időszakot, amikor együtt homokoztunk. Akkoriban azt hittem, mi örökké barátok leszünk, és fontos az is, hogy a barátságunk nem azért szakadt meg, mert ráuntunk egymásra. Egyszerűen csak külön utakon indultunk tovább, és elsodródtunk.

 Az első olyan legjobb barátnőm, akire az iskolán kívül akadtam rá, és ténylegesen barátnőmnek nevezhetem, a mai napig az elsőszámú barátnőm. Neki elmondom a hülyeségem, panaszkodok és meghallgatom, ha neki van valami mondandója (lényegesen többször van ilyen:DD), és mégsem kell attól félnem, hogy a hátam mögött elkezd kavarni. Ő az egyik a kevesek közül, akiben még nem sikerült csalódnom az évek során. 
2007-ben egy Naruto rajongói oldalt/szerepjátékot szerkesztettem, és ő ezen keresztül talált rám. Akkoriban kezdte a honlapszerkesztést, és felkeresett azzal, hogy segítsek neki. Mára már profi, én meg itt ülök, és sokkolva lesem, amiket alkot. El se hiszem, hogy néhány éve még az én segítségemet kérte egy gportal oldalhoz, ma meg saját html kódokat ír! Nem is akármilyeneket. (ha kíváncsiak vagytok, ITT megnézhetitek az oldalát)

.... házikedvenc

 Egy kék hullámospapagály volt. Fanninak neveztem el. Átéltünk néhány parádés mutatványt. Például, amikor kivettem a könyvtárból egy papagályos könyvet, és abból próbáltam megtanulni, hogyan kell papagályt röptetni a szobában, de féltem, hogy elszalad, és összekötöztem a lábát sárga fonallal. Berepült a szekrény mögé, és az egészet ki kellett húzni, hogy kiszedjem a szegény madarat. 

 Egyszer össze akartam házasítani a húgom Oli nevű sárga madarával, és ehhez menyasszonyi ruhát is varrni neki. Nem sikerült. Hála az égnek. 

 Egy osztálykirándulásomról hazaérve közölte velem anya, hogy a madár elrepült, amikor megtámadta az udvarra kitett ketrecüket egy macska. Szerintem megette, csak nem akarták elmondani. 

.... munka

 A mai napig tanulok, így erről keveset tudok mesélni, de az első majdnem munkám egy kínai üzletben volt, ahol ruhákat és cipőket is lehet kapni. Az első napon hatalmas szállítmány érkezett csecsebecsékből, engem egyből beállítottak, hogy rendezzem el a kirakatban, aztán még háromszor kellett újra csinálnom, mire úgy döntöttek, hogy ezt ők jobban meg tudják csinálni (semmivel sem csinálták meg jobban, mint én). Majd a raktárba vetettek, hogy takarítsak ott egész nap. Sosem láttam még annyi koszt egy helyen azelőtt... a felvételem előtti felmondásomat mégis inkább a rengeteg munkaórára fognám. Heti 6 nap 13 óra. Szimpatikus. 

.... koncert

 Azt hiszem egy DollyRoll koncert volt balaton szárszón a szabad strand előtt. Minden évben ezen a helyen nyaraltunk, mert volt ott egy nyaralónk, én pedig a mai napig imádom az 50-es évekre hajazó, vagy maga az 50-es évek zenéit. Részletekre már nem emlékszem, hiszen olyan kicsi voltam, hogy apa nyakából néztem végig a felét. 

.... sminktermék

 Egy barbie márkájú szájfény csillámporral, amit a szememre is rákentem, és aznap képtelen voltam figyelni az iskolában (mondjuk máskor is), mert egész nap úgy égett a szemhéjam, hogy majd megvesztem. Otthon pedig hiába mosogattam, jó hosszú ideig éreztem még.

×××


Üzemeltető: Blogger.
Theme Designed By Hello Manhattan
|

Copyright

My own photos and words since 2009.